Lotte Step by Step ♡♡
2013. 08. 27.

Van egy ritka jó mondás, miszerint: "A múltat tegnap éljük, a jövőt holnap, és a jelent pedig ma!" Így ki kell élveznünk minden cseppjét az adott napnak, amiben élünk. Mentem és láttam, azaz, napok múltán is bővült az élmény naptáram. Isméltelten nyeregbe ültem, egy számomra igazi példaképként tartott oktattatóval mellette. És a hosszú, fáradtságos munkával szerzett napoknak, beérett a gyümölcse. Tehát, a valódi tulaj távollétében rám bízta, 3 erejében teljében lévő lovát. Pata tisztítás, kefélés, gyakorlás. Mind olyasmik amik extra felelősséget vonnak maguk után. Emellett, észben tartandó, hogy nem holmi egy napos munkának van kitéve a szabad tétlenségem. Ha tehetem, minden hétvégén, - ami mostanra már javában a suli időt fogja nyomni, - be kell hogy jöjjek, gondozni és segíteni hamár az oktatóm ennyi felbecsülhetetlen tudással ruházott fel, mindössze 4 nap alatt.
Újabb témát előszedve, hála az odafönt kiokoskodó agg Isten(ek)nek, barátnőm sikeresen teljesítette a pótvizsgáját. A megszámlálhatatlan gyakorlásokkal szemben, nincs ok félelmet táplálni, ha az ember elhatározza, hogy csak azért sem fog eleget tenni a bukott társadalomnak, és vért izzadva átmegy! És lám, ez nem az egyszerű szerencsének köszönhető...Sokkal inkább a kitartásnak, ami hatalmas erőket tud megmozgatni, ha gyakrabban használja az emberiség. S most, az utolsó évünket örömtelien folytathatjuk ahol természetesen elkezdtük valamikor. Dacára, hogy megannyi fáradtságos és hasztalan eseményeket zár le az idei év. De nincs ok a pánikra, hiszen egy évre rá, már az ismeretlen egyetemista éveinket fogjuk kóstolgatni. Ami megannyi örömet egyben fájdalmat tartogat még, a húszas éveink zömében naiv időszakában. Így nyer több tapasztalatot az ember, ha minél több hibát követ el. Nem sorozatos követelmény, persze. Mégis, azt mondják az "okosok", hogy húszon évesen nem az a mérvadó, hogy milyen törékeny vagy, hanem az hogy milyen rugalmas. Így zárom ezeket a nem sokatmondó sorokat.


utóirat: Com' Shcool Days...




Lotte Come Back RI {succes}
2013. 08. 19.

Lee Seung Hyun (művész nevén: Seungri) a határokat tépő szexualítással, egyben bámulatos zenei ízléssel ismét nagyot alkotott. A nagy Come Back a Let's Talk About Love című albumában fog igazán érezheteően ütni. A gondos, és szolid csomagolást felváltotta a durva, szexi küllem. Ahogy a hangzás is erotikusabb és mélyebb ütemben mozog. Ám, a kapcsolat nélküli újítás is nagyszerű imidzset és meglepetést okozott a rajongói számára. De még mielőtt belevetnék magunkat a kritikus megjegyzésekbe, illik tudni, miért és hogy született ez a meglepő album. Mint minden adott alkotásnak, ennek is megvolt a megtervezett célja, hogy beropja magát a szórakoztató iparba. És nem is olyan egyszínű az oka, mint az elsőre hisszük a felvirágzást indító pénzösszegen kivűl. Íme egy album forrás elemzés, maga a BigBang maknea-tól:
Bemutatom nektek az első dalt, a 2. kislemezemről, a ‘LET’S TALK ABOUT LOVE’-ot. Nem volt túl nehéz számomra ennek a témának a kidolgozása. Az témája az lett, amit a rajongók és a közönség a legkönnyebben megközelíthetőnek talál, a szerelem. Szóval megakartam tölteni a lemezt szerelemről szóló dalokkal.

24 éves vagyok. Ez a tökéletes idő arra, hogy néhány jó beszélgetést folytassak aszerelemről. Igen, szerelem. Nem tudom, hogy szerelem volt-e, de boldog voltam és fájt is. Talán szerelem volt.
Egy szerelmes dal, amit három jóképű srác énekel. SEUNGRI, G-DRAGON és TAEYANG. A három név együtt egy kicsit kényelmetlennek hangozhat, de nem teljesen ismeretlen. Mind ahárman egyszerre dolgozunk a saját szóló albumainkon, szóval természetes, hogy összefutottunk egymással a stúdióban.
Mindig is acsapattársaimmal akartam dolgozni. Könnyű elképzelni, hogy ez boldoggá tett. Klasz ütem és egyszerű zenei aláfestés; ezek voltak, amire szükségünk volt. Elkezdtem a részemet, majd ők is az övékét. Ji-young készített egy elképesztő rap részt, míg TAEYANG csinálta az átkötést és egy remek dallamot.

Nagyon élveztem ezt a munkát. Annak ellenére, hogy a csapatunk tagjai, olyan volt mintha más művészekkel dolgoztam volna. olyan volt, mintha rajzoltam volna egy képet, ők ketten pedig kiszínezték volna. Mivel ez akét remek előadó segített nekem, sokkal több bizalmam van ebben az albumban. Remélhetőleg ez csak fokozza a rajongók érdeklődését az új album iránt.

forrás: BigBang Hungary Vips


Nos, már tudjuk az album tartalmának üzenetét. Már csak a saját hallásunkra való hagyatkozásunkat ne hanyagoljuk. Több, kivételesen jó minőségű szám ékesedik az albumán, amit kár lenne kihagyni! Tökéletes visszatérés, a lehető legkomótosabban amit elvárhatunk Seungritól. A jövőben is ilyen sikereket kíván, egy fan messze a hazádtól! ;)

Az album online letölthető: itt

És a várt promóciós videó:




Lotte × Leave the past
2013. 08. 15.

Van, hogy érdekeink beteljesülése folytán, rájövünk hogy másokra akaratlanul is kivetítjük a mi inmunaliptív elvárásainkat. Legyen az egy adott tulajdonság vagy viselkedési norma...de idővel, felmerül az a bizonyos lapolgatott kérdés ami nem csak kiábrándító de kétségbeejtő számunkra. Létezik feltétel nélküli barátság? Vagy azok csak a gyakran hallott legendákat tarkítják? A hiszékenység egyik alap formája, hogy eleinte hisszük a barátságon alapuló kapcsolataink tovább tartanak mint túl fűtött szerelmeink. De semmilyen esetben sem tűr meg éveket, de talán hónapokat sem ez az időszak, ...én már csak tudom...Ez az egyetlen kitisztíthatatlan téma, ami az ismert Szex és New York sorozatban sem veséz ki alaposan, 4 független barátnő társaságában. Pedig nagyon is meg az oka...egyrészt, az azonos nemű barátok folytonos, egyben ösztönös módon vetélytársat látnak a másikban, legyen az bármilyen éveket betöltő kapcsolat. S mint az eltérő önbizalom hiányban felfedezhető, az kisebb ments vára a többi eltérő tulajdonságnak. Mialatt a különböző nemet szokásszerűen az ösztönökkel vezérelten, felváltja a mélyebb érzelmek kavalkádja. Én test közelségben ismerkedtem meg az érzéssel, ami hol kiélezett vitákat hol pedig sunyi mód meghunyászkodásokat ért el. Ebben csak a magasabb hierarchiában, a korosabb egyének dönthetnek racionálisan, s számukra ez a helyzet csak kezdetleges lépcső foka a hatalmas létrának. Ugyanakkor arra ösztönöznek, hogy bármelyik eltelt év után képes az ember más partner után keresgélni, míg a jelenlegi kapcsolatát zökkenő mentesen le nem zárta. Számításaim szerint, habár egy év még bővelkedik megannyi ellentmondással és akadállyal, de a közel jövőben, szeretném lezárni a most kialakult kapcsolataimat. Legyen az bármilyen élmény-teli iskolai cimborázás, egészen a volt de hivatalos papírokat elvető kapcsolataimat. Az emberek 70% hivatott az újdonságra, míg a maradék 30% maga tehetetlen módon kitart egy olyan ábrándért ami nem hogy teljesítetlen, de kétely számára. A plátói nagy ponyvában megbújó jövő is, arra törekszik hogy változást hozzon az életben, a barátokban, a férfiakban és szinte mindenben ami hajlamos a javára előnyt csiholni. Én már megtanultam...és a lezárt múltamhoz többé nem kell a kulcsoshoz rohangálnom. Fájó...de így előre is, elköszönök az előrevetített kapcsolataimtól, amik igazából csak beteljesülhetetlen csalódásaim lesznek az emlékkönyvemben.

útóirat: A legnagyobb erőt, a búcsúzás követeli meg.




Lotte Near, but so far ¤¤¤
2013. 08. 14.

Tudod, van az a mondás: "ha valamit igazán szeretnél véghez vinni, akkor csak magadra számíthatsz". Nem lehetek szkeptikus a kérdésben, miszerint ez a közhiedelem ellenére igaz avagy sem...de több tanúbizonyságot ad az igazságról mint a hazugságról. És erre igazán az elmúlt napokban jöttem rá, mikor hosszas perceiben is kénytelen voltam felvetni a kérdést magamban: mit tegyek a kusza kapcsolataim között? Mostanság hadilábon állok a különféle kapcsolatok narkotikumán. Való igaz, még a nagy betűs és homályban tengődő szerelemnek is megvannak a hátrányai, ha persze sült galamb módon várjuk hogy az ölünkbe pottyanjon! Mindamellett, hogy baráti kapcsolataim is a szakadék szélén lobogtatják a zászlójukat. Egy kétségbeesett tett, ami azt kívánja, hogy helyre hozzam, még-mielőtt az a szakadékba hullana. De hihetek a patyolat tiszta fehér béke szerződésnek? Hiszen mégis csak hazudtak nekem...és nem is oly ártatlan pitiáner ügyben, mint azt az ember egy tudatlanul elkövetett megcsalással közöl megszokásból a barátainak. Ennél elég komplikáltabb az ügy, ami személyes és barátnőm jótállása szerint, - nah meg a megmaradt maroknyi erénye miatt is, - nem fedünk fel a közszemlének. Beütemezett naptáram szerint, nincs annál jobb tevékenység, mindezt úgy elfelejteni ha sorozatos bulikkal kiengedjük a fáradt gőzt, még mielőtt belevetnénk magunkat a drámai könyvekkel felérő tartalmas lelkizéssekbe. Ugyan az augusztus nem tartogat nagy programokat, de még így is, pontosabban 3 ütemezett nap várja, hogy az én félreértett társaságomban megünnepeljük azokat. Semmi kétség...ha bölcsesség származhat a mondanivalómban, vagy ismételten a többi értelmezhetetlen rizsához kategóriáznátok a hegyi beszédemet, akkor is, többre tartandó az évekig kialakított baráti szálak többsége, mint egy nap után kirobbanó szenvedélyes láng, amit mondanom sem kell, de egy időtartamhoz kötve kihűl mint egy hidegen nyakon öntött parázs.

utóirat: A tanulandó ott van a tanulságban...nem árt szem előtt tartani!




Lotte I'm In Benbow inn (chapter one)
2013. 08. 07.

Idestova három éjjelen és napon át rostokolok, egy eldugott kis szállóban, mely garantált megélhetést de annál szűkebb fogadtatást kedvezményez nekem. Újonc hetemet ismételten a tapasztalatlanság teszi úrrá. Sosem volt még részem, egy fogadóban ilyen helytállóan báj vigyort rántani, miközben kísértően fölénk magasodik az egyre feldűlemlő adósságaink. Mert akárhogy is, de kevesebb vendég járt meg itt, mint az egy előkelő, város-széli fogadóban szokás. S a kiadások felhalmozódása jelenleg nem talált megfelelő előre haladásra az üzlettel kapcsolatban. Sarah, a mostani tulaj, neheztelten de válogatás nélkül se hagyná veszni az egyetlen pénz-forrását. Hiszen gondolnia kell fiára, Jimre. A Hawkins család, első napjaim leforgása után is kész talány számomra. Sarahban megtalálom az önzetlen anyai szeretetet, a megfontoltságot és tökéletes ambíciót, míg Jimben a szemérmetlen viselkedést, a makacsságot, és a folytonos semmit-tevést. Egy család, mégis mennyire eltérő jellemekkel vannak felruházva, mely valamilyen szinten rokonságot se idézne fel az emberekben, márha a kinézetüket nem vesszünk figyelembe. Az anyai-ágon örökölt barna haj és kék szem, Jimben ötvöződik igazán észrevételesen. Az apai-ág viszont továbbra homályos, és keserű emlékeket szakít fel, mindkettőjükben. A csonka család fogalma, mostanáig, számomra nem jelentett akkora fájdalmat, mint a most letelt hosszú napokban. Hiszen, felvilágosítás nélkül is látszik milyen mélyponton tengődnek, a kijárt családfő és ideált megtestesítő példakép hiányában. Sarah fájdalmát mindig akkor éreztem át igazán, mikor két kivitt rendelés mellett elpanaszkodta magát, hosszasan Doctor Dooplernek. Nekem, az elmúlt egy napban volt szerencsém megismerkednem az illetővel, aki elsőre a halott kutyámat jutatta az eszemben. A gyors előítéletemet, lassan ugyan, felváltotta a rokonszenvemet iránta, mert mindig is jó hallgatósága volt Sarah érzelem hullámainak kirohanásában. Azonban, Jim érzelem küszöbének még ezidáig sosem voltam szemtanúja. Már csak azért is, mert megkövetelt munkám mellett, - mely javarészt a felszolgálás és a mosogatást volt - nem volt engedett még egy pillanatra sem kilépnem a küszöb mögül. Így szólt a megállapodásunk, Sarah között. Cserébe ételt és szállást kaptam. Az utóbbi időben viszont, akaratlanul is úgy éreztem magam, mintha fegyence lennék a saját munkámnak. Ennek következményeképpen nem láthattam, mikor egy vehemens anya-fia veszekedés lezajlotta után, Jim kilépve - a számomra tiltott zónába, - kisírja a bánatát. De ezen a napon, valami váratlan folytán megtörtént az, amit sokáig úgy véltem, csak vártat a szabadságommal.


- Sheyline! - parancsoltam rám Sarah kétségbeesetten a nem mérlegelt helyzettel, tele rendelésekkel a kezében. Azonnal segédkeztem még a balul járt eseményt megelőzve, ezzel is megszabadítva a háromszor annyi munkától, amit még egy körjn marha se bírna sokáig, egymaga. Hiába is, Sarah kevéske női karizmával is sokkal előnyösebben teljesítette a dolgát mint azt bárki megtehette volna a környéken, mérföldekre.
- Hálás vagyok amiért ennyire jól alkalmazotat szereztem. - a hozzám vetődött elismerés féle szlogen, nem merte tovább fényezni bennem így is messze alacsonyabb rangú személyemet mellette.
- Én tartozom egyedül hálával, hogy megadta nekem ezt a szegényes de annál sokkal jobbra becsült munkalehetőséget. - mosolyodtam el pár percet magába foglalva, miután, vezénylés kíséretében leszólítottak a vendégek a gyors kiszolgálás végett. Ez a nap is hosszúra és fáradtságosra sikeredett. Habár, a vendégek száma ennek ellenére is láthatólag csökkent az elmúlt kliensek össz-számával összevetve. Már-már nyilvánvaló tanúja lehettem Sarah újból visszatérő, erejének fogyatkozásának, amit olyannyira ebbe a fogadóba fektet nap mint nap.
- Fogalmam sincs mi lesz velünk ha be kell zárnunk ezt a fogadót. - kijelentésével, anélkül is megállapítottam a keserűséget az arcán, mikor meredten háttal állt nekem, valahol leragadva a kétellyel teli gondolataiban.
- De arra még egy jó darabig nem kerül sor...majd meglátod. - vigasztalóan mondottam, amit ilyenkor szoktam, néhol sikert néhol viszont semlegességet kiváltva. Bátorkodtam ezt az 50-50% esélyt még a kezemmel a vállán megnyugtatóan átadni. Sarah pedig, enyhe mosollyal az arcán kellően tükrözte, hogy megint eredményesen teljesítettem. Hála érte, mos márt személyesen átvettem Doopler pozícióját.
- Sokkal könnyebb lenne, ha nem kéne folyton Jim után aggódnom.
- Nagy fiú már...lassan felnőtté vál. - mentettem ami menthetetlen, hiszen végtére is, nem én vagyok az, akibe ennyi féltő aggodalom szorult. Hatni aligha tudok ezekre a természet feletti ösztönökre, de lecsillapíthatom a feljövő kedélyeket míg azok ki nem törnek.
- Egyetlen jelét sem adta, hogy komoly tervei és céljai vannak a jövőjének érdekében! Akkor mégis hogyan hihetném el, hogy ez felnőtt viselkedés?
- A fiadban higgy, ne ezekben! És meglátod, minden rendben lesz. - erőteljes kijelentésemet marasztaltam volna, volna, ha nem kérte volna a helyzet, hogy őszinte legyek vele szembe. Szerencsére a rosszallóan hangzó feleletem nem kísért elfogadhatatlan arckifejezést. Sőt mi több, azt hiszem értelmet nyert benne, amit egy mosollyal toldott meg előttem. Ám, a kiküszöbölt nézet eltérésekben, hirtelen módon csapódott az ajtó, rajta betérten a hiányzó láncszemmel.
- Jim! Hol voltál ilyen későig? - s ekkor kényszerültem háttérbe szorulni. S ameddig a néma hallagatagság Jimet jellemezte, gyorsan eltűnve, felmentem az emeletre. De az ajtómnál megtorpanva keletlenül is fül-tanúja lettem az elhangzottaknak.
- A szolár szörfömet bütyköltem...semmi komoly, anya!
- Nem komoly, azt mondod? Egy egész estét szántál a deszkádra, mint sem haza gyere és segíts egy kicsit a végeláthatatlan munkák alól nekem?!
- Nem én akartam ezt! És amúgy is, ott van neked az a Sheyline! - a tárgyilagos hangsúly kissé megrendítette bennem az elképzeléseimet az ifjú Hawkinsról, de jobban belegondolva, s a dühtől átérezve lehet, hogy én is pont így reagáltam volna.
- Én sem nem akartam ezt, tud meg!! Erről csakis apád tehet! - és elhangzott, aminek nem lett volna szabadnia. A keresett bűnbakot megtalálva, most már magam is láthattam, ahogyan zaklatottan elviharzik mellettem, fájdalmas arcot vetve, egyenes a szobájába. Talán túlzott meggondolatlansága, hatalmas kétségbeesésével párosulva hozta ki Sarahból, hogy ezt mondja, holott legbelül erősen magát hibáztatta. Jim viszont, anya érzelmeinek kavarodása alatt sem volt képes megérteni, hogy hogy mondhat valaki ilyet, arról az egyedüli személyről, akit ő teljes szívével tisztelt és szeretett. Ezekkel, a nyugtalanító képekkel hunytam le a szemem.




Lotte {××× Have some friends (+)
2013. 08. 06.

Nahát, újra itt, bánatotokra! ;) Tudjátok, mivel most kivételesen szabadok lettek a munkanapjaim, így tegnap elhatároztam - tekintettel az utolsó igazi nyári hónapra - hogy találkozok Zolival. Igen, azzal a Zolival - a volt exemmel. De! Mégmielőtt leharapnák a fejemet, megelőregezem, hogy a mostani kapcsolatunk szerelem és kötöttség mentes. ^^ A hiszikényseget pedig hagyom az érelmeseknek! Bizony...tudom hogy hitetlenkedőknek, akkor is megfordulna a fejében, hogy ilyesmi csak a fiktív indinli történetekben létezik. Hiszen mégis csak egy erős kapocsról volt itt szó. Viszont, még így is azt gondolom, a szerelmünk szikrájában sokkal jobban ráhangolodottunk a lelkitárs fogalomra. S lám, tényleg úgy lett ahogy az ég kifundálta odafent.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••


Szóval a kezdet - kezdete a vonaton kezdődött...Pest felé robogva. Mivel ott él a drága! >.< 2 órás utam során, csak hamar elfogott a kétely és a nosztalgiázás érzése, a múltra visszavezetve. És ott a uiohangsúly...a Múlt. Most már a jelenben élünk, és nem kötelességünk ezt a jővöben is tovább folytatni. Nah igen... Nos, végre beértem a keletibe, vilamost fogva a nyugatiba. Aztán sikerült a nagy találka. Ő ugyanúgy nem változott a külsőségében, miután arra hivatkozott: "Te mondtad nekem, hogy én így jól vagyok, ahogy most vagyok." És tényleg nem hülyeséget beszéltem. Ő viszont csak megemlítette számomra, hogy én uygan megváltoztam amit valami olyasmi kifejezéssel illetett, hogy: "Kivirágoztam." Noha az undvarlásunk soha nem volt több, mint őnzetlen bók, de azért néhol felvetette bennünk az akkori kapcsolatunkat. Amit őszintén megvalltunk egymásnak, hogy nem vágyakozunk utána. Hiszen, én még mindig szingliként élem az életemet, ő már egy 3 hónapos kapcsolatban van. Persze, ez nem jelzés, hogy rögtön túl tett a dolgon vagy mi, mert ezt nekem is bátran a szemembe merte mondani. Tökéletes magyarázat annak, hogy soha nem szabad senkire várnunk! Mert van még sok millió pasi/lány aki áhitozva várja, hogy valamilyen kapcsolatot alakítsunk ki velük. És milyen igaz... :) Szóval az első beszélgetések így kezdődtek. Faggattam az ő életéről és elképzelt jővöjéről, amit kölcsönösen vetett fel nekem. Sokat segített nekem, a vigasztalássával - kilátástalan jővöm tekintetében - lelki támasszával, a önfeledt nevetéssével. Ideje hát leszögeznem, a kapcsolatunk régi szikráját én vertem le, mert sajnálatos egy dolog, de kiszerettem belőle. Hónapokig megadtam neki, amivel örömet szerezhettem neki. De mikor eljött az első komoly lépésünk, félve de nyíltan bevallottam, hogy "nem én vagyok az aki, akit ennyire az életedhez akarsz kötni". S ezt ő, elfogultan de teljesmértékben elfogadta, és megértette. Bizonyíték rá, az új élete egy másik lánnyal. Semmilyen féltékenységi mallőrről nincs itt szó, hiszen eddig még a létezéséről sem tudtam ennek a lánynak. Egyszóval...felesleges itt parázni. Természetesen a barát zónában, nem lehet teljes-egészében száműzni a mélyebb érzéseket. Hiszen, mindig is ő volt az, aki jobban szeretett. Díjazom, hogy még ennek tudatában, tiszteletben tartja az érzéseimet. S ez felbecsülhetetlen egy olyan férfiban akit barátként tekintek. :) A közös programunk egy közeli MC-ben zajlott le, hosszas beszélgetésünkkel. A kép szerintem egyértelmű! ;) (Az én adagom xD ) Aztán, az idő előreszaladtával, búcsúzásunkkal haza döcögtem a személlyel. Bevallom, már az elején kissé tartottam a dologtól, de a félelem így is a kukában landolt. Megegyeztünk, az újabb találkákban, amelyek később majd sorra kerülnek. Azt hiszem, Márk után végre képes leszek újra lábraállni.

útóirat: A szerelmek mulandóak, de barátságok akár örökre is szólhatnak! :-)




Lotte [•••] Loving Disney princes
2013. 08. 04.

Van az a megrögzött szokás a lányoknál tinédzserként (netalán fiatalabb korban) - javarészt a régimódi, bevált Disney rajzfilmeknél maradva -, hogy akaratlanul is beleszeretünk valamelyik fantáziával megalkotott hercegbe, férfiba.

A mi generációnk, biztosra veszem, hogy egyszer már bele esett Pán Péterbe, várva, hogy mikor repül fel velünk a levegőbe. Vagy Eric hercegbe aki végig kisérne az oltár előtt, vagy akár Dmitrybe keringőzve a párizsi hajókon. Aladinba, Tarzanban...és még a végtelenségig sorolhatnám. ;) Én speciel, később mint kellene, csak akkor szerettem bele igazán valamelyik főhősbe, mikor végre sikerült beszereznem a rajzfilmet. A kisfiús de annál elhivatott arc-berendezés, az egyedi hajstílussal lófarkkal a végén, csak egy a sok közül ami rá terelte a figyelmemet. Igen, jól állapítod, a Kincses Bolygó cimű rajzfilm főszereplőjéről hadoválok itt. Jim Hawkins, ismertebb nevén Jimmy, a korosztályomból kicsúszva fiatal, de kilátástalan jövőjét kostolgatja. Ma azonban, nem a film részletes leírását terveztem itt lebonyolítani. Arra meg van a Port.hu és a Wikipédia! >.< A személyiség eleinte semmit mondó, de idővel annál vonzóbb oldalát mutatja. Nos, igazából, tényleg nincs min csorgatni a nyálunkat a kis fiús arc és testfelépítés tekintetében. Én inkább a jellemre értem. Amilyen gyámoltannak tűnnik, annyira elszánt és életélvező egyén. Kitartó és önfeláldozó. Ravasz és szemtelen. Talán ezekkel lehet a legjobban leírni belsőleg, már amennyit a rajzfilm visszaad a sajátos jellemábrázolásából. Bevallom, már a 400 képkockára megdobbant a szívem, ahogy jobb profilt véve szolár szőrfözött a kietlen semmiségben. Az elején még 5 éves! Annyira azért nem megyek messzire! xD Még pedofilnak néznének...>.< Nah mindegy...

Hol is tartottam? Jah a jellem. De kinézetre se béka feneke a gyerek! *-* Sőt, sokáig félre informálva azt hittem, legalább vagy huszéves a filmben, erre kiderül, hogy még éretlen 15-17 éves. Nah sebaj...ez se a piacra ment! :( Azt viszont túlzottan feltűnő, hogy egyedül Wall Disney csak neki nem szánt szerelmi szálakat! Nem mondom, jó szadizó az öreg, még a sírban is! xD Hiszen a többi rajzfilmben minden love story-val volt tele. Aladin és Jázmin, Csipkerózsika és Fülöp...példálozzak még? És a kora nem mentség, hiszen ott van Jungel könyve, ahol tizenévesként tombolnak a hormonok! -.-' De neki, senki! Gondolhatok arra is, hogy Disney tehetségesen előrelátó volt, és jól tudta mi várna rá ha Jimet is összehozná valami idinlikus nőcskével! Garantáltan a halála...de csak legyünk elfogultak! ^^ Mert akkor már javában nélküle ment a munka. :'( Nagy kár érte...visszatérve: Noha, én már nem igen sovároghatok egy valódi Jim imitátorért, hiszen mégis csak kisebb az indexe mint nekem. :// Persze, ha szembe jönne velem, biztos hogy nem zárnám ki a küszöb mögül. :$ De ez már csak rizsa az előzök mellett... Nálam a Top Number Jim lesz, és szerintem az is marad. Az újfajta Disney rajzfilmeknek semmi köze nincs a régiekhez, sőt, még egy jó ideális férfi ideált se tudnak már alkotni, amivel évekig szépeket lehetne álmodni! -.- Ilyen ez a huszonegyedik század...nah, csak a 2002 éveset ne vegyük bele! Ugyanis akkor került a közönség szemei elé, a Kincses Bolygó átdolgozott, bámulatos rajzfilmje, amiért több halával tartozunk Disney és az ő csapatának, mint amennyi gyerek van ezen a picinyke bolygón. ;)

útóirat: I <3 Jim




Lotte `~` Learning Russia! {Δ}
2013. 08. 03.

Egy kis sztereotipia elemzés orosz módra! ^^


Azoknak akik szeretik őket: OKOSAK, BARÁTSÁGOSAK, NAGYLELKŰEK, SEGÍTŐKÉSZEK, MEGBÍZHATÓAK, VIDÁMAK, BÁTRAK, ÖNFELÁLDOZÓK, ERŐSEK/SZÉPEK, KIVÁLÓ SPORTOLÓK, JÓ KATONÁK.

Azok szerint, akik nem kedvelik őket: EGYÜGYŰEK, DURVÁK, RÉSZEGESEK, PRIMITÍVEK, KEGYETLENEK, RAVASZOK, HASZONLESŐK, SPORTEREDMÉNYEIKET CSALÁSSAL, DOPPINGGAL, HADISIKEREIKET CSAK TÚLERŐVEL ÉRIK EL.

Megfigyelésem szerint minél kevesebb orosz embert ismer valaki annál inkább hajlik a negatív sztereotípiák befogadására és továbbadására, ezzel szemben minél több konkrét orosz kapcsolata van valakinek annál inkább a pozitív sztereotípiák hordozójává válik! (Ebből egyenesen következik az én sztereotip véleményem mely szerint az oroszok inkább jók mint rosszak!) Persze egy frissem tanuló diák nem a sztereotípiák szintjén alkot véleményt, ezért tudom, hogy az oroszok –ugyan úgy mint bármely más náció- ilyenek is meg olyanok is, „embere és helyzete válogatja”, hogy mikor milyenek!!!Véleményem szerint az oroszokról több negatív kép alakult ki az évek során, mint pozitív. Ennek oka, hogy egy biztonságos pesszimista álláspontból az embert nem érheti csalódás. Az is elmondható, hogy a magyarok általában saját országuk történelméhez kötik az orosz információkat és pozitív- negatív véleményüket a párhuzamok, hasonlóságok alapján alakítják ki.

Magyarország lakosainak véleménye is ellentmondásos, ami nyilvánvalóan a szubjektív megközelítés tényét húzza alá. Oroszországról nincsen átfogó országkép, inkább az apró információkból összetevődő mozaikszerű kép jellemző. Szerintem a hétköznapi magyar állampolgár tudatában a szocialista időkből megmaradt közeli tapasztalatok élnek, ezért is tudja megosztani Oroszország a magyarokat. Másrészt az emberek gyakran ismert sztereotípiákban gondolkodnak, így jutnak el a számukra érdekesnek tűnő információkhoz. A legfőbb probléma ezzel, hogy nem személyes tapasztalataikból kiindulva alkotnak véleményt, hanem másokra hivatkoznak. Hiszen a magyarok többsége nem is találkozik orosszal élete során.Az oroszok sajátos humorát és az utalásokat leginkább azok értik, akik jártak vagy éltek Oroszországban.

Újabban az orosz emberekről az a sztereotípia él nálunk, hogy gazdagok és szórják a pénzt. Sokan vásárolnak befektetési céllal igen drága villákat Budapesten. Nyilván a sztereotípiák használata ahhoz vezet, hogy ezek ne is tűnjenek el a köztudatból. Tehát azt mondhatjuk, hogy az orosz kép kialakításához leginkább nem is a sajtó, hanem a politika járul hozzá.

Nincs min csodálkoznunk, hiszen a sztereotípiákat maguk az orosz írók, költők is erősítették – így például Lev Tolsztoj a Háború és Békében is leírja részletesen, hogyan mulattak a 19. századi orosz nemesek: részegeskedtek, és láncra vert medvéket hurcolásztak.Vlagyimir Putyin volt orosz kormányfő felhívta a fiatalokat, vegyenek részt abban, hogy új kép alakuljon ki országunkról. El kell érni, hogy ne a vodka jusson az emberek eszébe, amikor Oroszországra gondolnak, hanem a kaviár, a matrjoska és az új művészeti ágak.

Összefoglalva: A sztereotípia megfosztja az embereket az egyediségüktől, pedig az Ő világuk nem is olyan egyhangú, mint azt esetleg távolról hisszük.

útóirat: Először ismerd meg, aztán ítélkezz!!!




Lotte Δ Talk to D
2013. 08. 01.

Gondoltad volna? Hogy mennyire hasznossá válik, egy közösségi portál egy majdnem híresség és egy köznapi ember között? Sajnos, egy tablet pc-n a Print Screen nyomó-gombot nem lehet alkalmazni...és ebből következtetünk arra, hogy eltarhat egy ideig míg a jószivű öcsém a gépéhez enged, hogy a jövőben is, felmutathassak valamit Dmitry és az én chatelésünk tanúbizonyságára. Szerencsém van...de ez nem azt jelenti, hogy neked sincs mázlid! ;) Csak merj lépni a cél érdekében. És lásd, már olyan hasznos táj leírásokkal és jellem vonásokkal gazdagabb a reális analógom, hála Dmitry-nek, hogy az csak NA! *-* Örök hála érte.

De azért, hogy mégse legyen hiányos a történet, röviden leírom miről is folyt a duma! ;)

1. Chapter: (az alapok)
Tudod...a szokványos "maszlag". Mi a neved, hány éves vagy, hol laksz. De mivel ezzel nem csak a magam magánügyi dolgaimat feszengetem, ezért a partnerem információi is titkosak maradnak - persze, ha engedélyt nem ad a nyilvánosságra. De nem volt adott a téma, mint tudod. xD Bár, annyit igazán megoszthatok, ami csak általánosságban vonatkozik egész Oroszországra. Vajnyi kevés az infó a szemléletesség érdekében. De legalább ez is valami! ^^ Nos, nem a tényekhez ragaszkodva, náluk most kellemesen meleg van - ami kb 15-22 fokot jelent. Meleg mi? Nos, hozzánk képest hidegnek tűnik, míg nekik már a tűrő határt jelenti. Nagyon sablonnak hangzik, annak akinek ez nem jelent semmi egyebet. Annak viszont, aki a meleg éghajlatot a 40 fokkal párosítsa, bizony nagyon figyelem-felkeltő. És ott van még a tév hitet leromboló bizonyíték - miszerint a hideg éghajlat, hideg fogadtatást takar -, hogy bizony nagyon vendégszeretőek az oroszok. Persze, sokaknak meg van a véleménye az ország "múltjáról", de ahogy sikerült kikövetkeztetnem, nekik jutott ki a legrosszabb a sorból, ...így tehát, nekik igazán elegük van a felhánytorgatott nosztalgiálásokból. Kiegészítve, nagyon jó szakemberek és irigylése méltóan család centrikusak. Habár, lehet, hogy elsőre neked a jellemvonás csak egy személyre korlátozódik. Nem kényszerítelek hinni a történetben, de ha egy ottani ember ezt állítja, gyaníthatjuk hogy nem rossz szándékból - vagy valamilyen reklám fogásból - mondja, amit mond. Természetesen nem kell hiszékenynek lenni minden témában, hisz mi is, magyarok is a jó oldalunkkal villogunk a többi országnak. De ki nem tesz így? Mindenkinek meg vannak a maga hibáik. De...térjünk vissza a beszélgetésre.

2. Chapter (foglalkozás, állapot = kényesebb téma)
Lassan már 3 nap telt el a beszélgetésünk óta, de a nyílt kapuk hatására, már megtudtunk mélyebb infókat is egymásról. Annyi igazán publikus, hogy foglalkozása - említetten - a cirkuszi zsönglőr. Vagy ahogy ő írja: "Nagy labda zsönglőr". :) Valamint, azt is nyílvánosságra hozhatom - mivel a weboldalán is fel van tüntve, így jogokat nem igen sértek meg xD - hogy idestova 19 éve műveli a szakmát. Számológép nélkül, a korából kivonva már 4 évesen a prondra lépett, az apjával aki ugyancsak zsönglőrként produkált az orosz cirkuszokban. Azóta nyomdokaiba lépve, sok díjat és egy világ rekordra is szert tett 9 labdát a kezei között irányítva. Nem semmi! Valóban tehetséges. Régebben pedig szerény kis országunkban is megjelent, ahol egy európai címet zsebelhetett be. Mondta is, hogy azóta is nagyon kedveli a mi kis országunkat! :D Tudott is valamennyi alapszót, de érvként hozta föl, hogy régen elhomályosult benne és egyedül csak a Jónapot szócskára emlékszik a megtanultakból. Ez is elég! Bőven! ;) Az állapota, nos, nyilvánvalóan foglaltat jelez. Mivel bátran kiteszi, hogy kapcsolatban van a nyilvánosság számára. De erről csak ennyit szabad írnom. :$




Nem igazán tehetem, hogy kitárulkozok most itt mindenki előtt, hiszen az ő maga magánügye, amit bizalommal osztott meg velem - nagy nehezen - mert bízik, hogy nem mondom el. És ezt most is teljesítem! Igéretes hosszútávú ismerkedésnek tűnik a szituáció közöttünk, amit nem egy blog-bejegyzéssel akarok szét-rombolni. Talán idővel...már lesz bátorságunk egymás arcát látva beszélgetni - mindezt skype-on. Nem gondolok itt többre, csak érdekes ismerkedősdire. :) Hiszen, hiabá hogy Európa részei vagyunk, két eltérő magatartású ország vagyunk. És igenis, nagyon előnyös megtudni más emberek életmódját, viselkedését, hagyományait, szokásait. Most ideiglenesen itt tartunk. Munka időnk eltérő időpontja miatt, egyre kevesebb idő van új társalgatásokat kezdeni. Jó, én most tényleg dolgozok. Ő viszont nyaral, a barátaival. Nem zavarhatom, csak mert nagyon kíváncsiskodok. Naná! Majd jelentkezek egy helytálló bizonyítékkal és újabb beszámolókkal! ^-^

útóirat: Ajánlom, az országokat átivelő kapcsolat kialakításokat! :)

theme ©