Lotte COMING! ×× Summer-time
2012. 05. 31.

Igen! Már csak néhány hét választ el minket a nyártól!! De jó is ezt olvasni, hallani. Nos, amit a program naptárt illeti...hamarosan betöltöm azt a bizonyos 18. kort, amit némiképp egy őrületes bulival szeretnék meg ünnepelni. Bár, az sajnos nem rajtam múlik, hogy hogyan is mikor. ( >.< ) A szülinapom végeztével még szerencsét próbálnék a helyi standon is legkedveltebb baráti társaságomban, már ha a pénztárcám vastagsága megengedi! De ha rajtam múlik, akkor minden bizonnyal az lesz...mivel egy hónapra a BOSH-ba szegődök pénzt keresni. Nem tudom, hogy sikerülni fog e, de ha mégis akkor maximálisan odateszem magam! Ha kell 2 műszakot is elvállalok azért a 90.000 ft-ért! ^-^ A munkalehetőséget tehát letudtunk...ami szerelmit illeti, nos inkább fogalmazzunk úgy, hogy egy rakás kalap SZAR!! Az illetővel már rég nem tartom a kapcsolatot, és amilyen tűzről pattan fellángolás volt, olyan hamar el is hidegült. Térjünk át inkább az évégi jegyekre...na jó, inkább ne!! Mostanság szegény barátnőimnek is kijutott a rosszból, ami a szerelemi életüket jelenti. Hát...nincs mit tenni.
Ilyen ge** ez a szerelem! Nah de visszatérve nyárra, már alig várom, hogy magam mögött tudhassam ezt a nyomorult 10. évemet, amit feltehetőleg az iskola utolsó napján egy forrócsokival ünneplek meg barátnőmmel. IMÁDOM ŐKET! <3 Később már nem kell folyton azon agyalnom, hogy milyen jegyekkel vágódjak be az ősöknél és arra sem, hogy milyen osztályközösségben kell végig szenvednem még 2 évet! Attól függetlenül majd "kiver" a boldogság! :D Tudván, hogy mindjárt itt van a Summer.....amit reménykedve, javarészt a barátaimmal akarok tölteni! ^^ I LOVE SUMMER!




Lotte { : Relatív véglet : }
2012. 05. 25.

Kezd egy kicsit elegem lenni ebből, a folytonos kiba**ással! Nem csak a jegyeim átlaga, és önmagam színdórozása vált hétköznapivá, hanem az is, ami eddig talán még soha nem sújtotta a napjaimat.  Szerencsétlenségemre, hadi lábon állok a szerelemmel is, hisz nem csoda, mert az e fajta érzelmek eddig nem keserítették meg az életemet. Persze, nem meglepő, hogy most zúdul minden a nyakamba, hogy még kilátástalanabb legyen a jövőm. Miért is akadok fent? Talán mert napról napra fokozottabban fáj. Nem is értem, miért én lettem az első áldozat, hiszen nem kerestem a szerelmet. De most, hogy valakibe beleszerettem, aki cseppet sem viszonozza érzelmeimet, még jobban elkeserít. Ideje tehát feladnom az egészet, mert enélkül előbb-utóbb a saját vesztemet nézhetem végig, nyomos stresszel. Jónak illik, ilyenkor erősnek lenni, de mondani persze könnyű. Ha tehettem volna, megosztottam volna vele az érzéseimet, de alig éreztem csekély esélyét annak, hogy ő majd ezt mosolyogva fogja lereagálni. És nincs is ezzel semmi baj, hisz tudom, hogy meg van kötve a keze. Viszont ez, nem jelenti azt, hogy ne kinyissa a száját és közölje velem, hogy: ,, Bocsi, csajszí!! Nem kellesz! " Mindenesetre, a mai naptól fogva kezdem hozzá szoktatni magamat a tényhez, hogy többet soha az életben nem foglalkozom az illetővel! Soha! Zárásul pedig, mindenkinek kívánom, hogy ne járjanak úgy mint szerény személyem, és legalább ti találjátok meg a hercegeteket.
Bye




Lotte THE END!! †
2012. 05. 18.

A cím is eléggé sejtető, hogy valami gyorsan és jelentéktelenül is tóva szállt. Igen, a hevesen jött nagy románcom, már a végét járja. Egyszerűen már nem vagyok képes elnézni a már megrendezett, időpontban történő találkákat, amikor az illető nem képes megjelenni vagy máshol vagy inkább mással kuncsorog. És az a legrosszabb érzés, hogy én még mindig odáig vagyok érte!!! Még ennek tetejében is. Nem is kell tovább magyaráznom, milyen is ez a kapcsolat köztünk, hiszen már eleve logikátlannal találtam az egészet. Hogy is lehettem olyan naiv, hogy belemegyek mindebbe? Persze szerelmesen az ember, hol hordja az eszét? Mély szív szakadás gyötör, mióta hazaértem...mely visszafoghatatlanul önti belőlem a könnyimet. Kibas***tt rossz érzés, mondhatom!! Sebeimet most már nyalogathatom, kevés sikerrel meggyógyítva ketté tört szívemet! Teherbírásom szakadásában, megtörtént a végleges búcsú amit félve, de nyíltan közöltem az illetővel az egyik leghíresebb közösségi háló-n. Nincs mit tenni. Ha én mást szeretek, az nem szeretem engem...viszont ha engem szeret valaki, azt én nem szeretem. Miféle logika pattant ki a drága jó Istenek, a fejéből mikor megalkotta az emberiséget?!! Nem tükör világban élünk, ember!! És ez már rohadtul idegesít! Kifújt.....erős lelki fájdalommal búcsúzik tőletek ezzel a bejegyzéssel:

Lotte




Lotte Túl sok a LOVE?
2012. 05. 09.

Nah ide nézz...adok én neked Love-ot!! Bevallom, mostanság ez az érzés egyre többször és többször kap el, de mentségemre szóljon, hogy soha nem vezettem be a naptáramba! Sajnos sehogy se tudok megszabadulni tőle, így hát némi lelki fröccsel megosztom mi bajom. Tudva levő, hogy némiképp érzek valami változást ,,köztünk", de ez koránt sem nyugtatja meg a szívem az iránt, hogy valóban szerelemről beszélünk e!! Néha az az érzés fog el, mintha csak egy gyerekkori emlék lennék a szívében, holott az is gyanítom, hogy egy kicsit másról is van itt szó. Hisz elég szembetűnő, ha egy találkozás többe akar bonyolódni, nem? Vagy csak én vagyok ilyen vak pi**a??! Óhhh....valaki adjon egy útba igazítás!!! Látszik, hogy milyen gyerekes a helyzet... És a tervekből is fogyóba vagyok. Úgy látszik megint, csak magamra kell, hogy számítsak. valahogy ki kell derítsem, hogy az a szó van e dologban, más különben haszontalan erőltetni is. Hiszen én nem férnék meg mellette csak mint barát. Sőt, olyan szó nincs a szótárban, hogy nő-férfi barátság!! Lehet, hogy van de az minden bizonnyal egy szakítás utáni közszféra. Ki is dőlne be ennek, a ,, csak legyünk barátok" szövegnek? Hiszen már a hangsúlyban is van valamiféle megbánás, csalódottság! Akkor miért kell hülyíteni az embert? Mindenesetre, én próbálom megfejteni a kiszemeltem érzéseit, ami igaz nem lesz könnyű de jobb mintha csak azt várnám ő lépjen elsőnek. Az első találka is úgy ahogy összejött, de tekintettel bekövetkezőkre találkára, ígérem, még nagyobb hangsúlyt fektetek majd... **




Lotte Progam Turné *
2012. 05. 05.

Hogy hogyan is telik ez a bonyolult idő közöm? Érdekesen...ez a leg ide találóbb szó. Kezdve az elmúlt hétvégi tracsparty-val barátnőmmel, egészen a bekövetkező sátorozásig. Nos hát, valószínű és szinte biztos, hogy 48 órát és két éjszakát egy másik barátnőmnél töltöm. Eddig nagyon SZUP! Később, ami nem igazán kacsolódik az előbbiekhez, kiderült, hogy pesszimista énemet eltanácsolva végre esélyt érzek annál a személynél, akit már rég a szívembe zártam. Lehetne ennél is jobb az életem??? Lehetséges. Kibővítve azzal a ténnyel, hogy már hadilábon áll az ő kapcsolata ,,azzal" a másik csajjal, még nagyobb mosolyra derít!! Hát ez is bekövetkezett! OMG...(és még a család is elviselte az apró ismertető képekkel a FB-én!) :DDD I'm Very Happy! Anything else? ;) No para, everyone! Hisz hamarosan el jön majd az előre jósolt vallomás, noh meg az 1 nap utáni sátorozás! ^^




Lotte Bekövetkezetlen szerelem?!
2012. 05. 03.

Valahogy a szerelem szónál kilyukadva, ráébred az ember, hogy igenis szüksége van arra, hogy valaki szeresse. Olyasvalaki akinek már rég a szívét ígérte. De...velem ellentétben mindig másként alakulnak a dolgok. Akár ebben a kérdésben is erényesen kimenteném magamat a vádpontok alól, viszont most ideiglenesen nem teszem. Hogy miért? Mert sajnos én is szerelmes lettem. Ellenben a ,,boldogan összejöttek" kis mesével, az enyémet úgymond tarkítja egy befolyástényező is, amit hétköznapi nevén: barátnőnek hívunk. Igen!!! Jómagam már megint megízlelte a fájdalom egzotikus ízét, nap mint elviselve a jelenlétüket szájjal egymásba ragadva. Szar egy érzés mondhatom!! Én akinek folyton folyvást csak más férfiak "kérését" kapom meg, semmilyen vonzódás vonzata nélkül. És épp akibe megtaláltam azt amit másba nem, az tőrként szúrja a hátamba, hogy már foglalat. Izgi, nem? Az is meglepő, hogy elvileg ő barátként tekint rám, holott én semmit sem tudtam erről. Az agyam erre logikus választ adva arra késztet, hogy várjak míg a köztük zajló szenvedélyes románc szerte foszlik. De a szívem, majd bele hal, hogy az kelljen látni, hogy nem vagyok az övé. Igaz, az msn beszélgetések között nem igen érzi magabiztosnak magát az ember, jelenesetben én. Mintha olykor-olykor lepattintana az illető csak, hogy ne kerüljön bajba. Ilyenekből, hogy a francba találjam meg, hogy érez is valamit egyáltalán irántam? Nem is tudom...mégis fáj, hiába mellőzöm. De álljunk pozitívan a világhoz, hamár ő nem képes hozzá állni ugyanígy: Remélem, hogy egy nap mikor az illető összetör szívvel ábrándozik a régmúlt barátnőjéről, egyszer-kétszer azért eszébe jutok! :)

theme ©