Lotte Tényleg ő az??
2012. 01. 30.

Belelehet szeretni valakibe anélkül, hogy ismernéd az illetőt? Még jó, hogy igen!!! Nah és tessék, most én vagyok ennek a kijelentésnek a becserkészett áldozata. Valóban, megtörtént és nincs mit ezen magyarázkodnom. Csak az a bökkenő, hogy akár tetszik akár nem, én az illetővel (eleinte) nagyon ütközött a életről való elképzelésünk. Mi tagadás, talán még fel se tűnt, hogy lehet ő az igazi. Persze nem akarok senkit titokba burkolózni, és nagy nehezen végét veszem csökönyösségemnek, és kijelentem, IGEN...szeretem Billt! Szerelem? Lehetséges...bár nem tudnám megjósolni ha valóban találkoznék vele, korombeli küllemével. >.< Jól tudom édes kevés ebből valamit is felfogni, de bizonyára csak az játszódott le többnyire most az olvasókba, hogy mennyire ízlés ficama van ennek a ribancnak! Nos, ha ez te így gondolod akkor nincs mit szabadkoznom, hisz úgyse tudlak meggyőzni az ellenkezőjéről. De szerintem, ha jobban felidézed amit régen vagy mostanság a fejedbe rágtak a barátaid, rokonaid, akkor rájössz, hogy a szerelem nem válogat személy terén. És ez most sincs másként. Kissé satnya és vézna, olykor búskomor és csonka, de szerethető. Úgy hiszem ez mindennél többet ér, ha valóban szerelmes az ember. Mert itt nem a szerelem fokozhatatlan érzéséről van szó, hanem arról, hogy képes vagy őt elfogadni amilyen, és bátran engedsz a biztonsági fokodon a jelenlétében. Igaz, sokat szidtam és ócsároltam őt de ha jól tudom, akkor azokat bántjuk legjobban akiket szeretünk, nem de? Ugyan minek akkor taglalni? Szeretem és kész. Hogy miért? És honnan is jött ez a hirtelen szerelmi vallomás? Az egy másik bejegyzésre talál jó fürkésző, böngésző szemekre! ;)




Miért van az, hogy a sajnálatnyilvánításban és a melankolikus hangulatban első helyen áll Magyarország isten tisztelete? Hát jó kérdés....mert velünk ellentétben Amerikában mindent a boldogság köré halmoznak, mert úgy bár Isten is kimondta: ,, Hogy az embernek boldogaknak kell lenniük!" . S mégis itt tartunk ebben az országban, hogy nagyobb gyászfátylat kerítünk ennek holott a biblia és más írások ezt ütköztetik. Nah mindegy....ez soha nem is leszek képes felfogni. Csak gondolj bele, milyen az ha olyan istentiszteletekre járnák mint Amerikában. Én biztosra venném, hogy senki sem hagyná ki az alkalmat vasárnaponként! ;) Noh de hagyjuk a felesleges locsogást, helyette itt egy vidi az igazi Istent megtisztelő vasárnapi ünneplésről :) :




Lotte Egy nap!
2012. 01. 12.

Nah helló! Tudom, régen jelentkeztem amióta betöltöttük a 2012 évet, de próbálom autentikusra venni a figurát. Ez a bejegyzés egy szeles januári napról tesz említést. Azt gondolnád, hogy sablonszerűen kezdődik és végződik majd, de némi furfang lesz a sorok között, erről biztosíthatlak. A napok hosszabbodása, na meg az iskola idő teljesen lefárasztja az embert, nem de? Nos, hát...mi lenne a legkedveltebb dolog amit ilyenkor tennél? Naná, hogy a barátokkal csavarogni a városban!^^ Az ég szinte olyan nyomás alatt volt, mintha most öntené ki a Niagara vízesést csak éppen Hó halmazállapotban. Ennek ellenére, mégis kellemesen szép idő volt. Első célként a könyvtárat tűztük ki, és ne gondold hogy kulturális célból. Húh, ez egy kissé degeneráltnak hangzott de van más vonzereje a könyvtárnak is. Nem csak az olvasás létezik a világon, hanem vannak közös ülő helyek Tv-vel és egyéb használati eszközzel. Ami csakis szemnek igenre. Noh, de mint mondtam ez lett volna első tervként kitűzve de az idő és hely végül máshova vezetett minket. Lassan szemeregni kezdett a hó, pelyhenként ami egy közeli kávézóba taszított minket. Régóta ismert közkedveltem helyem egyenesen hívogatott minket. Az épület NET Kávézó néven futott. Amióta abba a városba járok, azóta nem telik el egy hét sem, hogy ne térjek be oda. Viszont velem ellentétben, a barátaim nem törzs vendégként tűntek fel. És ennek nagy csodálkozás lett az eredménye. Mindannyian gyönyörködni kezdtek a hely szimpatikus berendezésében és kiszolgálásában. Innentől kezdve pedig aligha lehet egy hetet e nélkül tölteni. Mondjuk úgy, hogy ez volt a mi közhelyünk. Minden alkalommal, mikor úgy éreztük "ELÉG" a suliból és az agymosásból, betértünk ebbe a meleg kis helybe ahol buzgón és rendszeresen egy pohár forrócsoki mellett beszéltük ki gondolatainkat egymásnak. Ez az igazi baráti összekovácsolódás, és csak remélni tudom, hogy ti is így tesztek, legalább egy napot igénybe véve. Mert tudjátok, gyerekkor csak egyszer van. És ha van, hát élvez ki rendesen! ;)

Lotte

theme ©